felsõbakai Simig Rezsõ
(1833- 1908)

Simig család címere

Negyven évvel ezelött halt meg Kalocsán Felsöbakai Simig Rezsö 48-as tüzérhadnagy, a kalocsai fõkáplalan nyugalmazott tiszttartója. Simig Rezsö jellegzetes alakja volt Kalocsa város s a környék társadalmi életének. Nemes családnak sarja volt. Simig Péter gutai (Komárom m.) lakós gyermekei nyertek 1798 április 6-án címeres nemes levelet I Ferenc királytól. A csa1ád tagjait ott találjuk a közélet porondján. Simigh Jozsef 1842-ben Tolna vármegyében volt katonai biztos. Simig Károly a katonai pályára lépett. 1846-ban huszárhadnagy volt a császári és királyi 6. vértesezredbn; 1852.-ben már másodosztályú kapitány. Simig Rezsö Budapesten született 1833. november 6.-án. Szülei: Simig István és Thomayer Jozefa. Atyjának nagy fatelepe és kereskedése volt a Baross-téren. A csömöri uton lévö szülõi ház az élet iskolájává vált számára. Szülei nagy idõk tanui voltak s élénk összeköttetésben áltak a közélet vezetõ egyéniségeivel. Édesanyja özvegységre jutva Kalocsán töltötte életének végét. Itt is halt meg 1894 oktober 25.én 82 éves korában. Simig Rezsö a szabadságharc viharában otthagyta az iskola padjait s követte a haza hívó szavát. Honvéd tüzérnek állt be és több ütközrtben vett részt. Különösen kitüntette magát 1849 április 22-én a Munkács mellett vivott podheringi csatában. Ekkor hadnagynak nevezték ki, s a 8­6-os gyalogüteg parancsnoka lett. Kinevezése megjelent a Közlöny 1849. évi 61. lapján. Simig Rezsö 48-as tüzérhadnagyot még életében ünnepelték mint a podheringi csata hõsét. Bereg vármegye közönsége 1901-ben Munkácson emlékmüvet emelt a podheringi ütközet megörökítésére. Az emlékmü felavatására meghívták Simig Rezsöt is. Az ünnepség lefolyásáról egykori tudosítás értesít: "Simig Rezsö fökáptalani tiszttartót és nejét született Jily Berta úrnõt mult hó (május) 19.-én Munkácson Bereg megye hazafias közönsége lelkes kitüntetéssel fogadta s ritka ünnepeltetésben részesíté abbol az alkalomból, hogy a podheringi honvédemlék felavatásán a megye meghívására megjelentek. A Podhering mellett 1849 április 22.-én vivott gyõzelmes ütközetnek egyik hõse ugyanis az akkor még csak 16 éves Simig Rezsö tüzérhadnagy volt, kirõl a történelem feljegyezte, hogy az ütközet sorsát a tizszerte nagyobbszámú ellenség ellen õ neki sikerült eldöntenie rettenthetettlen bátorságával s ágyuinak biztos tüzelésével. A hazafias ünneplõ közönség érdeklõdése megható módon nyilatkozott meg az 52 év elött lefolyt csata vitéz hõse iránt, az immár galambõsz, viruló ifjú-szinü, daliás termetü öreg honvéd iránt. Simig Rezsö az ünnep rendezõk felhívására részletesen mondta el a Latorca hidján vivott ütközet lefolyását. Õt meg, mint a csata diadalmas hõsét, Nedeczey János országos képviselõ köszöntötte fel magasztaló szavakkal. Nejét pedig az emlékbizottság hölgyei, a munkácsi honleányok árasztották el tüntetõ kedveskedéseikkel." (Kalocsai Néplap 1901. junius 9.-i sz.) Simig Rezsö egy ágyúgolyót kapott emlékül. Ezt iratnehezék gombjaként ott láthatjuk a 48-as emlékkiálításon olajfestésü arcképével egyetemben. A csaták zivatarában megedzett és férfiúvá érett ifjú a gazdatiszti pályára lépett. 33 éve korában került Kalocsára s életének javarészét itt töltötte.

1866-ban hivta meg a kalocsai fõkáptalan gazdatisztnek a bácskai Dunacsébrõl, ahol Bezerédy István uradalmában müködött mint gazdatiszt. Schwerer János kananok, egykori csébi plébános, hívta fel reá a fõkáptalan figyelmét.  Kalocsán hosszú éveken át tevékenykedett mint a fõkáptalan tiszttartója. A mai járási fõjegyzõi hivatal földszintje volt a tiszttartói lakás. Nagy családja mellett a közéletnek élt. Elsõ neje, született Hausner Mária, fiatalon halt meg Budapesten 1881 március 26.-án 35 éves korában, ott is temették el. Második neje 1841 március 15.-én született Jily Berta, 1933. február 24.-én halt meg Kalocsán. Simig Rezsö élénk közéleti tevékenységet fejtett ki Kalocsán mint városi képviselõtestületi tag és mint vármegyei bizottsági tag. A vármegye gyüléseken a fõkáptalant képviselte. Egyik alapítója volt a Kalocsai Önkéntes Tüzóltóegyesületnek s azt 36 éven át vezette mint parancsnok áldozatos odaadással. A Kalocsai Honvédegyletnek titkára volt s honvédtiszti nyugdíját a szegénysorsú a 48-as öreg honvédek segélyezésére ajánlotta fel. 1902 junius 29.-én Simig Rezsö 30 éves tüzoltófõparancsnoki jubileumát ünnepelték. Joáchim Ágoston ez alkalommal versben üdvözölte s a szadságharcost is ünnepelte benne. A versbõl idézek néhány sort: Sikra szálltál Te is; ifjú szived heve Oda vezérelt a gyilkos fergetegbe. Öblös ágyúd torka onta halálmagvat, S diadal s dicsõség mint a virág fakadt. Simig Rezsö 1908 április 10,-én dõlt ki az élõk sorából; agyvérzés érte. Április 12.-én temette Kleiner Lajos prelátus-kananok érseki helynök. A Kalocsai Néplap ekként búcsúztatta: "A kalocsai fõkáptalan nyugalmazott jószágigazgatója, a széles körben köztiszteletnek örvendõ Simig Rezsö pénteken este 7 órakkor váratlanul meghalt. A boldogult a szabadságharcot mint tüzérhadnagy küzdötte végig s annak több csatájában résztvett. Kalocsára 1866 -ban jött, mint a fõkáptalan alkalmazottja, s ezen idötõl kezdve teveekeny részt vett úgy a községi, mint megyei életben. A Kalocsai Önkéntes Tüzoltótestületnek 36 év óta parancsnoka volt, melynek létrehozásában tevékeny részt vett. A közügyek terén kifejtett mükõdése mellett jószívûségével, jellemességével és barátságos megnyerõ modorával szerzett magának tisztelõket. Halála széles körben kelt õszinte részvételt." (1908. április 12.i szám) Simig Rezsö ott pihen a kalocsai családi sírboltban. A Tüzoltóegyesület 1908. junius 29. én elhatározta, hogy az õrtanya számára megfesteti Simig Rezsö arcképét. Az olajfestésü kép Kiss Kálmán kalocsai származású festõmüvész müvészi alkotása. A Segélyalapot létrehozójáról Simig Rezsö Segélyalapnak nevezték el. A Tüzoltók és Mentõk Szakközlönyében megjelent Simig életrajza és arcképe. A Tüzoltóegylet azt a számot 100 példányban megrendelte s az évi közgyüléskor kiosztotta. Simig Rezsönek még egy leánya van életben Kalocsán, özv. Draskovich Ferencné, Simig Berta. Unokái közül még többen élnek itt. Dr. T. K. (Dr. Timár Kálmán)

Családi lejegyzések szerint utcát neveztek el róla (hogy hol az nincs feljegyezve). Anyja Simig Istvánné alapitotta a pesti nöegyletet (elsõ az országban, a kormány kérésére népkonyhát az árvizkor Szegeden ö szervezte, s vezette. Apja Pesten a nemesi szék pénztárosa. Szabadságharc leverése után Komárom és Kufstein várában több honapig raboskodott.

Bathyányi család a foradalom alatti müködéséért Simig Rezsõ édesanyjának Simig Istvánné-nak ajándékozta gróf Bathyány Lajos dedikált képét, mely Saly Amália ceruzarajza

Simig Berta, férjével id. Draskovich Ferenccel (1940?)

Régi francia térképeken Somogy megye mint "C.de Simig" szerepel.

Káptalani uradalmi irodák s a jószág igazgató lakása, ma Hotel Kalocsa	Emléktábla a Hotel Kalocsa falán

Simig család kriptája a kalocsai temetõben.
(bejáratnál rögtön balra fordulni, jobbkézre kb 30 méternyire a fõbejárattól)

Kalocsa fölap