Rökk Károly képe, Pécsiné,
Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.
Részlet Pécsiné, Ács Sarolta: Kalocsa népmüvészete (1970) könyvéböl.
Hazánkban Kalocsa az egyetlen hely, ahol népi pingálómüvészetünk ilyen magas színvonalat ért el. Keletkezésének pontos idejéröl vitathatatlan adataink nincsenek. Ilyent szerezni nem is könnyü feladat, mert símított, meszelt vertfal könnyen elmált, vagy a régi házakat többszörösen átépítették. Feljegyzések szerint a mult század második felében már píngálgattak a kalocsai menyecskék. Általánossá bizonyára akkor vált, mikor a festékporokat (dekás festék) a pénzben nem bövelkedö parasztasszonyok meg tudták vásárolni. Az egyéb eszközök nem okoztak gondot. "Az alapozást a határ székesfoltjain szedett fümeszelövel készítették el, a motívumokat pedig disznóból húzott sörtébõl vagy a tehén farkából levágott szörbõl készített virágmeszelõvel festették rá. Tej meg majd minden házban akadt. Ugyanis a mezök alapozása és a motívumok pingálása tejes festékkel történt. Eltartott egy hétig, míg szabad kézzel kifestették az elsö szobát és konyhát."
Pingálómüvészetünk stílusváltozai
beilleszthetôk három idöszakba. Az elsô világháború
elötti, a két világháború közötti
és a második világháború utáni idôszakba.
Az elsô világháború után pingálómüvészetünk
lényeges változáson ment keresztül. Az 1930-as évek
közepe táján, amikor a népmüvészet országosan
divatba jött, Kalocsa városában is több épületet
kipingáltak (vasútállomás, Népmúvészeti
Ház, rokkanttelepi kultúrház, városháza stb.,)
A harmincas évek vége felé a parasztházak népi
pingálása gyérülni kezd. Lassanként veszít
divatosságából.
Népi pingálásunk második világháború
utáni idõszaka már a hanyatlás szakasza. A hagyományos
parasztházak egyre gyorsabban átépülnek. A lakásokat
városiasan rendezik be. A régi parasztházakban még
elvétve találkozunk pingált konyhákkal és
szobákkal.
Gábor Józsefné Peák
Pöre munkája Homokmégy (1885-1964) "Búzakék, pántlikapiros és türkizkék alapra festett öregmintás koszorúi házának ereszalját, szobafalát ékesítették." Lengyel Györgyi: Kalocsa (Pingálás) 1990. |
|
|
|
Molnár Gáborné, Kõvágó Maris a népmüvészet mesterének munkája . |
Molnár Gáborné, Kõvágó
Maris a népmüvészet mestere pingál.(1938) |
|
|
Bubos kemence a tiszta
szobában. Kalocsai Népmüvészeti Ház Levelezõlap, Foto: Patyi Árpád |
A szobát 1988-ban ujra pingálták. |
Kalocsai vasútállomás falfestményei.
A vasútállomást anya és lánya
pingálta 1985-ben.
Anya: Vén Lajosné Török Giza, népmüvészet
mestere (Szakmár 1919-2005)
Lánya: Szvétek Antalné Vén Margit, népmüvészet
mestere (Szakmár 1938- )
Foto: © George Draskóy 1999
Ez a lap 1999 áprilisában készült és 2006 decemberében Fejér Kati: Kalocsa Kincse cimü könyv írójának közremüködésével lett felújítva
Vissza | laptetejére | Kalocsa |